A brazil elnök arra akarta buzdítani az embereket, hogy ne maradjanak otthon

  • narancs.hu
  • 2020. március 29.

Katasztrófa

Mert a gazdaság fontosabb, a koronavírus pedig csak egy apró megfázás – szerinte.

Jair Bolsonaro szélsőjobboldali elnök kormánya "Brazília nem állhat le" címmel tervezett kampányt indítani, amelyben egy kétperces videóban arra kérnék az embereket, hogy ne hagyjanak fel tevékenységeikkel. Emiatt a szövetségi ügyészség a Rio de Janeiro-i szövetségi bírósághoz fordult, amely megtiltotta a videó sugárzását.

A brazil elnöki hivatal megerősítette, hogy a videó létezik, de hangsúlyozták, hogy pusztán kísérleti jellegű videóról van szó. A hirdetést az elnök egyik fia, Flavio Bolsonaro szenátor Facebook oldalán tette közzé, ahol még szombaton is elérhető volt.

Döntésével a riói bíróság nemcsak ennek a videónak a sugárzását tiltotta meg, hanem minden olyan tartalom közzétételét, amely olyan viselkedésre buzdítaná a Brazíliában élőket, amely szembemegy az egészségügyi minisztérium iránymutatásaival. Emellett arra is felszólítja a szövetségi kormány felelőseit, hogy ne terjesszenek olyan információkat, amelyek tudományosan nem megalapozottak. Laura Bastos Carvalho bíró azt is elrendelte, hogy 24 órán belül irányelvet kell közzétennie a kormánynak, miszerint a "Brazília nem állhat le" kampány nem tudományos alapon nyugszik, és felhívását nem szabad követni.

Jair Bolsonaro korábban "aprócska megfázásnak" nevezte a Covid-19-et, és keményen bírálta azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyekkel a többi között a legsúlyosabban érintett Sao Paulo és Rio de Janeiro állam igyekszik megfékezni a kór terjedését. Brazíliában jelenleg 3417 fertőzött van, és 97 ember halt már bele a Covid-19-be.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.